Tényvázlat:
Cégünknél az egyik alkalmazott nem jelent meg munkakezdéskor.Igaz,hogy ezt az előző napon telefonon közölte a felettesével,de sem fizetett,sem fizetés nélküli szabadságot nem igényelt,esetleges rossz egészségügyi állapotát nem jelezte.Távollétének okát és időtartamát nem nevezte meg.Egy hónapja sem a családja,sem az utána nyomozó rendőrök nem tudták a hollétét kideríteni.
Kérdés:
Kell-e és ha igen milyen időtartamra kell a munkavállaló munkaviszonyát aktívan tartani?
Megszüntethető-e rendkívüli felmondással,vagy csak a nyomozást lezáró jegyzőkönyv elkészülte után szüntethető meg a munkaviszony?
Szakértői válasz:
A munkavállaló,nem tett eleget kötelezettségének,távollétét igazolással alátámasztva nem indokolta.
Ebben az esetben a munkáltató nem köteles a munkaviszony fenntartására.
Ezen tények alapján a munkaviszony megszüntetése illetve az azonnali felmondás is megalapozott lépés részéről.Azt javaslom,hogy az igazolható ügyintézés érdekében,ajánlott,tértivevényes levélben szólítsák fel távollétének igazolására.Erre rövid határidő legyen,legfeljebb 5 nap.
Abban az esetben,ha a munkavállaló a küldemény kézbesítéséig nem jelentkezik és a levelüket sem veszi át,az ide vonatkozó Mt.24§(2)bekezdés rendeleteit kell alkalmazni.
„A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni”.
Amennyiben a fenti b) pont alapján beállna a kézbesítési vélelem, akként kell tekinteni, hogy a munkavállalóval közlésre került a felszólító levél.”
A munkáltatónak ezt követően két lehetősége van.
1.)Kiállítja az azonnali felmondási nyilatkozatot,amelynek tartalmaznia kell a jogorvoslati kioktatást,miszerint a dolgozónak joga van 30 napon belül az illetékes munkaügyi bíróságon a nyilatkozat ellen keresettel élni.
Amennyiben időközben előkerülne a dolgozó és munkaügyi bírósághoz fordulna az azonnali hatályú felmondás esetén, a munkáltatónak kell bizonyítani a leírt indokolás okszerűségét és valódiságát.
2. Az is járható út ha a munkáltató kiállítja az Mt. 80. § (2) bekezdése szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, majd azokat postai úton megküldi a munkavállaló részére. Mellékel hozzá egy kísérőlevelet, jelezve, hogy a dolgozó ráutaló magatartással maga szüntette meg a munkaviszonyát, ugyanis x nap óta nem jelent meg munkahelyén munkavégzés céljából, távollététét nem mentette ki, a munkáltató ezirányú megkeresése sem vezetett eredményre.
Ezzel szemben, a második esetben egy esetleges perben a munkavállalónak kellene bizonyítania, hogy miért nem igazolta távollétét, vagy oka volt annak, hogy nem vette át a munkáltató felszólító levelét, illetve, hogy a személyét érintő olyan ok merült fel, mely miatt nem volt lehetősége kimenteni távollétét.
Ha a munkavállaló ezúttal sem venné át a küldeményt, beáll a kézbesítési vélelem a fenti 24. § (2) bekezdése szerint annak függvényében, hogy mi szerepel a postai visszajelzésen. Ennek következtében ezen időpontban a jogviszonyt megszüntető nyilatkozatot közöltnek kell tekinteni, ezzel a nappal jelenthető ki a munkavállaló, és kezdődik meg a keresetindítási határidő is.
A munkavállaló az Mt. alapján mindkét esetben kizárólag felhalmozódott szabadsága pénzbeli megváltására jogosult.